Obec Virt

O obci / Rólunk

 

OBEC VIRT

obec

Virt (starším názvom Vért) je obec nachádzajúca sa v Nitrianskom kraji v okrese Komárno. Leží 16 km východne od Komárna na ľavom brehu Patinského kanála pri starom ústí Žitavy. Mŕtve rameno Žitavy vytvorilo pri obci  40 hektárové jazero. Obec je obklopená vynikajúcimi vinicami. Cez Virt vedie vedľajšia cesta spájajúca Radvaň nad Dunajom (3 km) s Marcelovou (5 km). Administratívne ju ohraničuje na severe a severozápade Marcelová, na juhozápade Patince a na východe Radvaň nad Dunajom. Podľa archeologických nálezov v tejto oblasti žili ľudia už v praveku. Na okraji obce bol objavený avarsko-slovanský cintorín zo 7. a 8. storočia. V rímskej dobe tu existovala pevnosť, ktorá bola súčasťou rímskeho opevnenia Limes Romanus. Obec sa prvýkrát spomína už v roku 1256 ako „terra Werth“ ako príslušenstvo hradu Bana pri Váhu, v listine sa spomína, že časť hradných území dal kráľ Béla IV. nemeckému rytierovi Sefridovi. V roku 1260 sa táto osada nazývala „Werch, Werchteluk“. Jeho majiteľmi sú panstvo Banaiovcov, rytier Sefrid, Štefan, brat Machariasa a kúni. V roku 1264 dal Sefrid panstvo ostrihomskej arcidiecéze. Od roku 1268 patrila k panstvu Komárna. Neskôr, okrem panstva Komárna tu vlastnili pozemky aj miestni šľachtici Wérthyovci, potom aj rodiny Bélyiovci, Csájághyovci, Huszárovci a Gyulayovci. Stredoveká dedina bola pravdepodobne zničená počas tureckej okupácie. Po vyhnaní Turkov je v písomných prameňoch uvedená obec ako Virtská pustatina. V prvej polovici 18. storočia tu rodina Pyberovcov postavila renesančno-barokový kaštieľ. Tu v posledných rokoch svojho života žil u svojho bývalého učeníka Benedeka Pybera jezuitský mních a básnika David Baróti Szabó.

Elek Fényes píše v Geografickom slovníku o Virte: Virth, pusta ležiaca len ½ hodiny od Radvane, rozprestierajúca sa na brehu Žitavy. Má rozlohu 1500 akrov, jeho pôda je piesočnatá, ale úrodná, má 249 rímskokatolíckych, 3 reformovaných a 5 židovských obyvateľov, a katolícku fíliu. Zemepánmi sú rodiny: Nedeczky, Pyber, Balogh.

Podľa monografie mesta Komárna „Virt sa nachádza na vyvýšenom mieste vedľa Žitavy. Z pohľadu od Žitavy alebo od Dunaja sa ponúka krásny výhľad na mnoho malých panstiev pôsobí usporiadane ako malá obec pozdĺž brehu rieky Žitava. Je to tiež starobylé osídlenie, ktoré bolo osídlené v dobe rímskej, a dokonca na okraji obci sa našli stopy po rímskej pevnosti.

Obec bola predtým súčasťou Radvane nad Dunajom, samostatnou dedinou sa stala až v roku 1990.

Obyvateľstvo: V roku 2001 bolo z 304 obyvateľov 204 Maďarskej národnosti (67,1%) a 96 Slovenskej národnosti (31,6%). V roku 2011 malo 285 obyvateľov, z toho 189 (66,3%) Maďarskej a 92 (32,3%) Slovenskej národnosti.

V obci (v budove obecného úradu) sa nachádza materská škola s vyučovacím jazykom maďarským.

kastiel

Pamiatky:

- Z bývalých šľachtických sídiel na brehu jazera Žitava sa zachovalo iba barokové sídlo Pyberovcov postavené na začiatku 18. storočia.

- Rímskokatolícky kostol zasvätený Najsvätejšej Trojici bol postavený v barokovom štýle v prvej polovici 18. storočia. Pôvodne to bola cintorínska kaplnka.

Pamätníky, sakrálne pamätníky:

- Baróti Szabó Dávid *10. IV. 1739 Baraolt (Barót), †22. XI. 1819 Virt. Maďarský obrodenecký básnik, prekladateľ, pedagóg a jezuitský kňaz. Od r.1799 do svojej smrti žil vo Virte u svojho žiaka Benedeka Pybera. Pochovaný je na miestnom cintoríne. Jeho hrob je národnou kultúrnou pamiatkou. V obci je vztiahnutý pomník s bustou.

- Pomník s erbom obce a vyznačeným rokom 1256

- krucifix pri katolíckom kostole

- cintorínsky kríž

hrob 


VIRT KÖZSÉG

nahlad

Virt (régebbi néven Vért) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban található. Komáromtól 16 km-re keletre a Pati-csatorna bal partján az Öreg-Zsitva torkolata közelében fekszik. A Zsitva a falu közelében 40 hektáros tóvá szélesedik. Környéke kitűnő szőlőtermő vidék. Virten keresztülhalad a Dunaradványt (3 km) Marcelházával (5 km) összekötő mellékút. Közigazgatásilag északról és északnyugatról Marcelháza, délnyugatról Pat, keletről Dunaradvány határolja. Területén a régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorban éltek emberek. A község határában a 7. és 8. századból származó avar-szláv temetőt tártak fel. A római korban a limes romanus részét képező erőd állt a területén. A falut 1256-ban “terra Werth” alakban említik először a Vág menti Bana várának tartozékaként abban az oklevélben, melyben a várföldek egy részét IV. Béla király Sefrid német lovagnak adta. 1260-ban “Werch, Werchteluk” néven szerepel. Birtokosai a banai uradalom, Sefrid lovag, István, Macharias testvére és a kúnok. 1264-ben Sefrid birtokát az esztergomi érsekségnek adta. 1268-tól Komárom várának uradalmához tartozott. Később a komáromi uradalom mellett helyi nemeseké a Wérthy, majd a Bélyi, a Csájághy, a Huszár és a Gyulay családé. A középkori falu valószínűleg a török hódoltság alatt pusztult el. A török kiűzése után Virt-pusztaként szerepel az írott forrásokban. A 18. század első felében a Pyber család épített itt reneszánsz-barokk stílusú kastélyt. Itt, egykori tanítványánál, Pyber Benedeknél élt élete utolsó éveiben Baróti Szabó Dávid jezsuita szerzetes, költő.

Fényes Elek geográfiai szótárában a következőket írja Virtről: Virth, puszta Radványhoz 1/2 órányira fekszik Zsitva partján. Kiterjedése 1500 hold, földe homokos, de jótermő, van 249 római katolikus, 3 református, s 5 zsidó lakosa, s katolikus fiókegyháza. Birtokosok: Nedeczky, Pyber, Balogh.

Komárom vármegye monográfiája szerint “Virt puszta a Zsitva mellett, emelkedett helyen fekszik. A Zsitva vagy a Duna felől nézve, a Zsitva partján elterülő számos úrilakával szép látványt nyújt és rendezett kisebb község benyomását kelti. Szintén ősi telep, mely már a rómaiak korában lakott volt, sőt határában egy római erődnek a nyomai is láthatók voltak.

A település korábban Dunaradvány része volt, és csak 1990-ben lett önálló község.

Népessége: 2001-ben 304 lakosából 204 magyar (67,1 %) és 96 szlovák (31,6 %) nemzetiségű volt. 2011-ben 285 lakosa volt, ebből 189 (66,3%) magyar és 92 (32,3) szlovák nemzetiségű.

A községben magyar nyelvű óvoda működik (a községi hivatal épületében).

Nevezetességei:

–          A Zsitva-tó partján egykor álló nemesi kúriák közül csupán a 18. század elején épült barokk Pyber-kúria maradt fenn.

–          A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templom barokk stílusban épült a 18. század első felében. Eredetileg temetőkápolna volt.

Emlékművek, szakrális kisemlékek:

–     Baróti Szabó Dávid *10. IV. 1739 Baraolt (Barót), †22. XI. 1819 Virt. Magyar nyelvújító költő, műfordító, pedagógus és jezsuita pap. 1799-től haláláig Virten, egykori tanítványánál, Pyber Benedeknél élt. Sírhelye a helyi temetőben található, de egy mellszobrot is állítottak emlékére.    

–          Kopjafa a község címerével és az 1256-os évszámmal

–          A katolikus templom mellett álló feszület

–          Temetői nagykereszt

Mobilná aplikácia

mobilná aplikácia

google-play-downloadapp-store-download

RRA

logo EÚRRA Komárno

Rýchly kontakt

Obecný úrad Virt

Hlavná 47
946 38, Virt
tel.: +421 (0)35/77 87 700
fax: +421 (0)35/78 51 096
e-mail: starosta@obecvirt.sk

Aktuálne počasie

dnes, utorok 24. 11. 2020
takmer jasno 7 °C 0 °C
streda 25. 11. jasná obloha 6/0 °C
štvrtok 26. 11. jasná obloha 6/0 °C
piatok 27. 11. zamračené 5/0 °C

Kalendár

Po Ut St Št Pia So Ne
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

BGA